Üdv megint mindenkinek!

Hazaértem élménygazdag utamról. Barátnőmmel és egy jóbarátommal úgy döntöttünk, hogy a mai napon kezdődő U20as jégkorong VBre kilátogatunk, melynek helyszíne Debrecen. A belépés ingyenes, tehát még csábítóbb volt a kilátogatás. A csapatban egy miskolci és 4 kettős igazolással miskolcon játszó tehetség is megcsillogtatja tudását, szóval mindenképp meg kell nézni őket! Így is történt, szépen beültünk a jó meleg kocsiba - mert kint valami hihetetlen hideg volt -  és elindultunk Debrecen felé, mezek, magyar zászlók társaságában. Első utunk a nyékládházi benzinkútig vezetett, ahol gyorsan feltankoltunk energiaitalokkal, hogy ne aludjuk el odáig. És irány a Főnix csarnok!!! Külön érdekesség, hogy a világbajnokságot nem egy jégcsarnokban, hanem egy erre átalkított szórakoztató egységben szervezték meg. Jól is nézett ki, hideg sem volt, a látogatottság igen gyér volt, úgyhogy helyünk is akadt bőven, bár mi a miskolci különítményhez ültünk, csak hogy mindenki együtt legyen :D  Na már most, még mielőtt elkezdődne a meccs, gyorsan tankoljunk fel sörrel is, hisz úgy jó szurkolni, meg is tettük, viszont egyesek intő szavára hallgatva nem csapolt, hanem üveges sört vettünk, hisz a másik túl vizezett, túl keserű. Elkezdődött az első harmad, részünkről nagy buzdítással, kiabálással, dobolással, a csapat részéről pedig gólzáporral. Mit se mondjak, valami hihetetlen jó élmény volt mindezt látni. Csakhogy! Egy szimpatikus - és tényleg az átlaghoz képest igenis - security man lépett felém mosolyogva és kért meg arra, hogy sörömmel fáradjak utána. Először gondoltam én, hogy biztos nem lehet alkoholt fogyasztani - bár hol nem lehet - meg hogy fiatalok által játszott rendezvény - na de hát ők is U20, vagyis elmúltak már 18 - de végül kiderült, hogy nem, nem ez a probléma. Hanem, hogy üveges sör van nálam, ami nem lehet, mert ha 'bevadulok' még a végén képes leszek és mérgemben a pályára dobom - nem mint ha nem lehetne akár műanyag poharat a pályára dobni, meg amúgyis olyan vandál lány vagyok én, de mindegy. És ők most azért jöttek, hogy kivezessenek a csarnokból. Aztán végülis jófejek voltak, értették, hogy nem én vagyok a hibás, hanem a drága - kissé falusinak tűnő bácsika -  aki ugyebár nem adhatta volna ki nekem és egy jó 5 perces oda-vissza sétálgatás után kaptam egy műanyag poharat, hogy öntsem át és további jó szurkolást. Ezzel bár lemaradtam az utolsó percekről, de sebaj, nem feleslegesen utaztam jópár km-t, hogy a végén kint a kocsiba várjam meg a barátaim. Ezért Miskolcon már rég kidobtak volna a zárt ajtón keresztül. Egy gyors 15 perces szünet a harmad után, ami számomra csak olyan 10 percesre sikerült, egy gyors megvitatás a többi szurkolótársammal, hogy mi is volt a probléma és igen, ezt fogom még hallgatni egy jó pár meccs alatt is. Ezt a huzavonát két újabb gólzáporos harmad követte, sajnos nem csak a magyarok részéről, de ez nem is volt olyan nagy gond, hisz 3 mp-el a vége előtt  a magyarok beállították a 8-2-es végeredményt, amit egy magyar himnusz követett és egy óriási HAJRÁ MAGYAROK! ováció. Majd kedvenc miskolci játékosunk is odakorizott hozzánk megköszönve a szurkolást és beígért egy 'macicsúszást' is a miskolci és miskolci érdekeltségű játékosokkal szombatra (mindezt persze akkor, ha szombaton elgatyázzuk a briteket). Jó lenne ott lenni, a többiek megígérték, hogy ha mégis lesz műtét, akkor kicsempésznek a kórházból és megyünk Debrecenbe, haverunk is elcserélte a műszakot kollégával és igenis ott leszünk és teli torokból szurkolunk! Ahogy eddig is :)

A végén egy szokásos 'mekdonáldzot' is besúvasztottunk ilyen féléjfél környékén, amikor persze már csak mcdrive van, de sebaj, jó az a sajtburger a kocsiban is egy győztes meccs után. Szépen beparkoltunk, kikértük, de sor volt, várni kellett a szendvicsekre. Előttünk egy jó nagy autó. Jobb sarkában egy matricát vettünk észre, egy jégkorongos emberke. "Jéééééééééé! Olyan nekem is kell!!!!' - hangzott mindannyiunk szájából egyszerre. Tényleg tök jó, hol szerezte és hogyhogy pont előttünk egy ilyen autó áll. 5 perccel később észrevettük a sofőrt is, aki bizony Zebi volt, kedvenc felkonfosunk a jó kis miskolci meccsekről. A nagy örömködésünk közepette észrevett, átsétált hozzánk, hogy ha egyszer megérkezik a kajánk, akkor azt közös erővel fogyasszuk már el együtt! Mi így is tettünk, szépen félreálltunk, kiszálltunk és jött az eszmecsere a látottak - hallottak alapján, na meg a múlt hét eseményeit is igen kibeszéltük :) Volt sok nevetgélés, összenézés, stb, stb. Aztán már kezdett nagyon hűvös lenni, gyors elköszönés, ahogy ez egy gyorsétterem előtt illik, be a kocsiba, irány haza. Itthon még átnézni a meccs statisztikáját, gólokat, gólpasszokat, büntetéseket, hogy mégis ki volt a legjobb. Hát persze hogy a mi miskolcink :)

Egy jó lezárása egy kellemes napnak! 

HAJRÁ MAGYARORSZÁG! HAJRÁ MISKOLC! HAJRÁ KÖLYÖK!    :)