The Adventures of Kagi

Június 25.

Karnevál nap. Reggel meló 9től 3ig. Majd karnevál. Kb mint a majális otthon. Különböző programok. Erről már majd később...

Szóval ha reggel nem dolgozok, akkor átcaflatok reggelizni, gyors zuhany, öltözés, 8.45től tennisz edzés. Kb a fél tábor nekem szurkol, mert borzalmasan rossz vagyok :D utána meló. Múltkor meló után elmentünk a többiekkel minigolfozni :D hát azt sem épp a legügyesebben kezdtem, de a végére belejöttem. Még egy gyors vásárlás a boltban és ivászat. Én szerintem ilyen rövid idő alatt még ennyi törvényt nem sértettem :D De ne áruljátok el senkinek!!! :) Ja és a minigolf jó, csak tudj nevetni önmagadon :D

Másik alkalommal meló után egy közeli pubba mentünk, tipikus amerikai kiskocsma. Pultols bácsi, pult mellett egyesével ülnek és söröznek az emberek és nézik a tvt. Mi rendeltünk, majd gyosan megrohamoztuk a billiárdasztalokat. Hehe, ez sem az én sportom :D De jó volt nagyon, ökörködés ezerrel, fénykép kb mindenről (ezek ugye facebookon találhatóak).

Hanna szülinapja :D Van egy német csaj a táborban, lovaglást oktat. Nagyon jó fej, vele szoktam a legtöbbet ökörködni. Szóval neki volt a szülinapja. Elmentünk Montpelierbe, sétálgattunk, bolt, vásárlás, majd Barreban megint bowlingozás (amúgy minigolfozni is itt voltunk). Itthon szépen megvártuk míg mindneki nyugovóra tér, majd az egyik kabinban összeültünk és elfogyasztottuk az aznapi "csokinkat" :) Jó kis este volt.

Ja és a szülinap :D hát az itt egy tök jó dolog. Ha egy táborozó gyereknek van szülinapja, akkor az egyik igazgató fog a kezébe egy tortát és a gyerek kiválaszt egy táboroztató felnőttet, ha táboroztatónak van szülinapja akkor ő választja ki hogy ki vegyek a kezébe a tortát és az ebédlő egyik tartógerendája felett átdobják a tortát és el kell kapni az ünnepeltnek vagy az ünnepelt helyett. Na most Hanna szülinapján egyik haverunk Justin dobta, de Hanna nem kapta el, pedig nagyon jó látvány, amikor az elkapó csupa torta :D mert persze főleg csak habból áll, épphogy egy kis piskóta van alatta :D De vicces nagyon :D

Június 15.

Na de már most. Van Chase, aki Boston mellett lakik és aki úgy  döntött, hogy hazamegy, mivel neki nem kell itt lenni az első turnus alatt, tehát aki még befér hozzá, mehet Bostonba. Be a kocsiba, irány Boston. 5 óra kocsikázás. Iszonyat jó volt. Aludni :D Megérkeztünk. Mondta Tom, hogy majd ha ideértünk, ő felhívja a többieket, hogy hol vannak és akkor csatlakozunk hozzájuk. Ki a kocsiból. Viszlát Chase! Hoppá, Tom telója lemerült. Mikeé lemerült. Én meg Vera pedig senki számát nem tudtuk. A táborban maradtak közül meg tök felesleges bárkit is felhívni, hisz úgysincs térerő. 2 órányi huzavona után megszereztük a tábor vezetékes számát, akiket felhívtunk, ők nekünk a többieket, majd visszahívtak és találkoztunk. Boston kb 5 órányi séta volt, semmi értelmeset nem láttunk. De valahogy mégis nagy kaland. Hazafelé már a többiekkel a srága iskolabusszal, amit egy öreg bácsika vezetett láthatósági mellényben és üvöltött a zene, mindenki énekelt, táncolt, a tennisz edzőm meztelenül rohangált :D 5 órányi út így haza. Megérte elmenni :) Csak a csarnokot bánom...

Boston baby :)

Június 14.

Senkinek semmi dolga, van egy teljes szabadnapunk. Mit csináljunk. A táborban tilos alkoholt fogyasztani (az más kérdés hogy még az igazgató is iszik :D). Tehát bérlünk egy lakás pár várossal arrébb. Kb 10en. Be a kocsikba, irány a benzinkút. Megtankolni. Irány a bolt. Bevásárolni. Irány a ház! Megérkeztünk. 4 hálószoba 10 emberre :D. Mire leraktam a táskám, a társaság háromnegyed már kitöltötte a poharakba a welcome-drinkeket és irány a party. Kártyajátékok, természetesen, aki veszt iszik. :D (Ezeket majd otthon megmutatom :D) Tánc, ökörködés, sörváltó és minden, ami még lehetséges. Majd gyors átöltözés bikinire és hajnali 1kor betörni a szomszéd strand jacuzzijához :D 150fokos forróvíz. Vissza a lakásba. Party tovább. Reggel elvileg kelés, mert 8ra vissza kell érni a táborba, mert akkor indul a sárga iskolabusz Bostonba. Mondanom sem kell, fél11kor keltünk :)

A társaságott összerántotta, megérte elmenni. És mindig jó egy ökörködős buli :)

Június 13.

Tehetségkutató...

Idiótábbnál idiótább előadások :D De tényleg. A főnököt eláztatták, a fiúk csajoknak öltöztek (ami itt igencsak menő dolog, ugyanis minden második pasi bizonyos esti elfoglaltások (minden este van valami program a gyerkőcöknek) alatt csajnak öltözik, de olyan édik :D).

Két kedvencem volt:

- Aladdin: Jazmin hercegnő, Aladdin, Abu, Dzsini és a főcímdal, Szőnyeggel, repülve (felhők mozogtak a háttérben..) nagyon nagy volt, főleg hogy minden szereplő borzalmasan hiteles volt és pasik játszották :D

- Főző show: Sam volt, aki magyarázott és főzött, de a karjai hátul és helyette Logan rakta a tálba a hozzávalókat. Így leírva nem nagy sztori, de amúgy tök jóóó :D

Június 12.

Végre voltam a Wallmartban vásárolni. Kb mint a szinvaparki spar. Semmi különös, de vettem pepsit :D végre valami bubi, mert a táborban semmi sincs, ami szénsavas lenne. Buták.

Június 11.

A mai nap során nem kell dolgozni, elmegyünk túrázni és mindenhova. Kezdet: 1 ra kocsikázás a Philo nevű hegyig, ahova felúráztunk és a tetején kajá, frisbeezés (mert hogy itt igencsak jól játszanak páran), játszadozás (van egy csomó játék, ami ilyen csapatépítő jellegű, ja mert az első héten csak mi vagyunk, szervezők és ez egy orientációs hét, nekünk). Tök jó volt. Le a hegyről, át Burlingtonba, ott séta, bevásárlóközpontok, tópart, stb. Majd találkozás a társasággal a város legnagyobb parkjában, 1 óra frisbee, foci, stb, majd megérkeznek a pizzák, nagy közös kajálás és irány Barre, ahol pedig egy hihetetlen jó kis bowlingozás vette kezdetét, tipikus amerikai bowlingpálya, ahol én borzalmasan rosszul játszottam, de azóta már megtanultam  hogy kell bánni az itteni golyókkal :D

Végezetül, indulás hazafelé a transporterrel (amiket általában azok vezetnek, akik az otthoni életükben pont a másik oldalon vezetnek :D)

Június 6.

Elindultam reggel dolgozni, mikor közölték, hogy pakoljunk, megyünk a fővárosba (Montpelier) és megcsináltatjuk a társadalombiztosítási számunkat vagy minket. Vigyünk minden papírt hozzá. Persze csak ott derült ki, hogy az egyik lefontosabb paprírt CSAK ÉN itthon hagytam, gratuláltak nagyon a többiek. Go haza, és hogy visszavisznek még aznap. Oks. Táboban felvettünk még egy srácot és 3asban irány vissza. Ahol megvártak, majd tovább Bulingtonba felvenni egy transportert és én úgy vissza. Így késtem melóból 1 órát, viszont hihetetlen jó utam volt hazafelé a sofőrrel :) Úgyhogy megérte "szerencsétlennek" lenni. :)

Kezdjük kívülről. Magas hegyek között hol a fák zöldek és faházakban lakunk :) vagyis minden gyönyörű, a hegyek miatt semmi térerő, inkább hűvösebb van, de mégsem. 6 takaróval alszok egy olyan faházban, ahol az ablakok és az ajtók között rés van, ha fúj a szél kint, akkor bent is. 2 zuhanyzó jut 9 csajra és 3 pasira, ami szintén nem a leggyönyörűbb, fogalmazzunk úgy, hogy borzalmas, de meg lehet szokni, inkább meg kell. Az étkező nagyon szép, egy hatalmas rönkház, jó ott dolgozni. Amúgy minden csodaszép, csak aludni nem jó benne, meg zuhanyozni :D A tábor mellett megy a vonat, kb olyan hanggal, mintha a táboron menne át, éjszaka sokszor halljuk és nem jó érzés. Semmi közvilágítás, úgyhogy minden egyes éjszaka felér egy horrorfilmmel, de már megszoktam. A pókokat, mókusokat, egereket és egyéb állatokat. Sokszor hallani lövéseket, mert a közelben vadásznak. Tiszta izgi :D Pingpongozni szoktunk, teniszezni, ha már van rá lehetőség :D (ha reggel nem dolgozok,  lemegyek a személyi edzőmhöz ala Benji, aki segít hogy valamit is tudjak alkotni majd a házi bajnokságon, ahova amúgy beneveztem (meg mindenki más is) természetesen párban és egy igencsak jóképű tehetséges sráccal vagyok együtt :) )

Na erről is kb ennyi...

Szóval, kezdjük az elején. Elindultam közös megegyezéssel, hogy a világ végére jövök. Ez az utazással töltött órák száma is jelezte, pontosan 29 óra. Ferihegy-Milánó (ahol futás, rohanás, keresés, checkkolás, futás, rohanás és épphogy beesés lett volna, ha nem késett volna a gép). És irány NY. Borzalmasan hosszú, hideg, jó kaják, 4 film. Kitöltendő papírok, stb. NY, JFK. 6 órányi idő az átszállásra, vonatozgatás a terminálok között. Nagyon jó érzés. Majd bevándorlási hivatal, ujjlenyomat, retinascan, kichekkolás, bechekkolás, kajálás, stb. Repcsi késik egy órát. Éjszaka szálltunk fel. Csodaszép volt NY. :) Megérkeztünk, jöttek értünk jó kis Hondával :) Egy óra az út a táborig  Burlingtonból, végig aludtam, beestünk egy faházba. Alvás. Reggel 10kor keltünk (itteni idő szerint) és 11kor már dolgoztunk is. Ismerkedtünk, haverkodtunk, ami elég nehezen ment mivel az itteniek már évek óta járnak vissza, így elég újak voltunk, de most már minden ok :) Ja és mindenki angolajkú, tehát amerikai, angol, ausztrál vagy dél-afrikai. Így kicsit nehezebb, de már angolul álmodok, már hozzászoktam mindenhez. Utazásról ennyit.

Facebookon képek :D

https://www.youtube.com/watch?v=Ix5z1bRz4Sc  - ez meg jó :)

Megérkeztem... Most ennyi :) De minden nagyon jó, hihi :)

Ha majd felszáll a repülőm... Nem tudom, hogy látlak e még :)

 Nem adja. Nagyon nem.

 Vízum: pipa.

Tehát minden megvan, már csak össze kell pakolni és fel kell menni Ferihegyre.

:)

Indulás: 2010. június 7.

Érkezés: 2010. szeptember 10.

Ha valakit érdekel :D 

 Sziasztok!

Rám pirítottak, hogy már rég írtam, bár nem mintha annyi minden történt volna velem az utolsó bejegyzés óta. :)

 Leadtam a papírokat, elküldtem mindent a vízuminterjúhoz - ami május 13-án lesz. Már csak az eredményét várom, a felkészülési napot, ahol elmondják, hogy miből és mennyit érdemes vinni, illetve hogy hogyan is pakoljak 3-4 hónapra úgy, hogy mindenem meglegyen, ja és ez Debrecenben lesz május 25-én.

Már izgulok, várom nagyon. Kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz, hogy hol és milyen körülmények között fogok lakni és hogy mennyire lesz gáz a meló. Még 5 hét. És irány Amerika!

És ami nem utazás...

Szorgalmi időszak vége, allergiás időszak kezdete, mindez megfűszerezve egy kis "rövidített", "szétbombázott" vizsgaidőszakkal. Kíváncsi vagyok, hogy mi lesz. Remélem elég jól veszem ezeket az akadályokat is és nem lesz különösebb problémám semmilyen tárggyal és semmilyen tanárral.

Húgomnak most volt a ballagása. Tündéri volt és gyönyörű. Utána buliztunk egy hatalmasat kereszttesóval együtt, 3an csajok :) Még mindig hugi táncára gondolok, nagyon jó a csaj :)

Esetleg ha valóban olvassátok is a blogot, akkor üzenem, hogy a megrendeléseket elkezdtem felvenni, szóval ha valaki rendelni szeretne valamit, ami persze nem egy teljes ólomhadsereg, akkor szívesen hozom :D

Semmi értelmes nem jut az eszembe. Üdv.

U. i.:

A bejegyzést ajánlom Nagy Ádám gyermekkori barátomnak és üzenem, hogy ne türelmetlenkedjen :P

A műtéten, a lábadozáson már túl vagyok, most már nem is tűnik annyira rémesnek az egész. Kapok levegőt és élvezem, de nagyooon :D

A suli is elkezdődött, bár még nem nagyon vettem ki a részem belőle, de itt az ideje utánajárni mindennek, beadandó, komplex, stb. Majd megoldom valahogy, ahogy mindig, a gond csak annyi, hogy marad jó esetben 3 hetem a vizsgaidőszakra, mert ugye menni kell.

A táborral már aláírtam a szerződést, letisztáztunk mindent. Június 7-től dolgozok augusztus 20-ig, meg tudom ünnepelni legalább :D és utána jöhet a nyaralás. Nézelődtem. Lehetséges városok: New York - hisz innen indul majd haza a repülő, Washington - mert ide el kell jönni, Las Vegas - mert Tibinek megígértem :), Boston - ha marad rá idő ééésss Pittsburgh - mert ide kötelező elmennem!!! 

Annyira nincs kedvem semmihez, valaki jöjjön már, raboljon el és csináljunk már valami érdekeset!!! Léciii :)

Jó éjt mindenkinek!

u.i.: azoknak, akik jól ismernek: kaptam két tündéri puszit, egy telefonszámot és egy msn címet!!!! :) (körbe tudnám futni legalább kétszer a világot :) )

 Újra blogon. Épp követem a meccsek állását. Szurkolok. Kb mind a 4 csapatnak :) (Nem én lennék)

Az elmúlt kb másfél hónap történései következnek:

December 23.

Életem egyik legkülönlegesebb születésnapja. Sosem fogom elfelejteni - kivéve azokat a részeket, amikre másnap sem sikerült visszaemlékezni. :D Amúgy köszönöm mindenkinek, tényleg feledhetetlen napot, estét, éjszakát, délelőttöt sikerült kapnom. És bejutottunk!!!

Karácsony

Szokásos, családdal, kajákkal, ajándékokkal. Összességében jó volt, szomorkodásmentes, balhémentes :D és Kinga megint sírt örömében, tehát igen, a Karácsony jól sikerült!

Szilveszter - újév

Barátokkal 3 nap Tokajban. Jó volt sok beszélgetéssel és még több alkohollal. Boldog Új Évet Mindenkinek!

Január és vizsgaidőszak

Végre vége. Gyűlölöm. Nem is lett olyan rossz.

 Műtét

Végre ennek is vége. Már itthon gyógyulok, most már nagyjából levegőt is kapok. Nem akarok még egy ilyen műtétet. Soha többé!  De sajnos még úgyis lesz. Egy jó dolog volt benne: kokain. Jó az anyag, jó hatással, no para és mindezt legálisan :)

Na meg híres lettem. Drága Judit barátnőm volt olyan tündér és főszereplővé tett a saját életemben, de nem is ragozom tovább, ez a 4 kocka felér mindennel:

  Köszi Judit :*

Tábor

Van táboroooom! Borzalmasan örülök neki és még tetszik is! Egy sport tábor, lovakkal, tenisz lehetőséggel, stb stb, szóval nem fogok unatkozni a nyáron. Június 7én kezdek, a nyaralás pedig augusztus 21én kezdődik :) Annyira várom már. A főnök aranyos, Anita (egy lány, aki volt már és megint megy oda) szintén nagyon segítőkész és jófej. Úgyhogy nem tartok semmitől. Vermontban leszek, az USA második legkisebb államában a kanadai határnál (át akarok menni!!!!). Amúgy a tábor linkje: www.windridgecamps.com  Szóval van egy olyan érzésem, hogy nagyon jó nyár elé nézek. És Tibi barátommal meg a Ráczkövy lányokkal beutazzuk a államokat! Most így elöljáróban ennyi.

 Üdv megint!

Elmúlt pár nap eseményei. Műtét halasztva február 3-ára. Hátránya: hogy még másfél hónapig nem kapok normálisan levegőt. Előnye: hogy ott lehetettem a Vb döntőn, hogy normálisan megünnepelhetem a szülinapom és hogy a karácsonnyal és a szilveszterrel sem lesz gond. :) Szerencsére!

VB: bezsúfolódtunk barátnőm kocsijába, elindultunk Debrecen felé, mikor jött a hívás, hogy még csatlakoznának hozzánk. A kocsi tele volt, de indult újabb turnus, így még egy autó indult utánunk tele barátokkal. Megérkeztünk, jóhangulat, hó, sör, mezek, sálak, zászlók, vagyis minden ami kell. Mi voltunk a leghangosabb szektor, kiabáltam én is, de feltételezem, hogy nem miattam lettünk azok. :D Kikaptunk, egyik kedvenc játékosom nagyon jól játszott, így megérte lemenni. Hazafelé már jöttek a gondok: hófúvás, fagy, ítéletidő. Autópályán 40-nel. Lassan, de hazaértünk! Na akkor még EGY sör a szokásos meccsek után gyakran látogatott thália sörözőben, amiből szintén szokás szerint nem egy lett :D (mármint a sörből). Hajnali fél 2kor hógolyócsata a belvárosban!!! Csináltunk HóKingát, HóLevit, a keze mindenkinek lefagyott, de egy újabb spontán és jó élménnyel gazdagodtunk! Aztán haza! Persze taxival. Ahogy a hó leesett a barátaim is, ahogy sokan mások, rögtök kiszáguldottak az utakra és gyakorolták a 'kézifékes', amit én személy szerint gyűlölök, így igyekeztem mindig úgy helyezkedni az utazás során, hogy olyan sofőr mellé üljek, aki nem szeretné most ennyire élvezni az utat! Sikerült is! Erre már csak 10 percre vagyok a pihepuha ágyamtól, és a taxis úgy dönt, hogy ezzel a nem szokványos módszerrel fordul be egy kanyarnál. Na itt lett vége a jókedvemnek! Amúgy összességében jó volt! Akik ott voltak tudják, akik nem, azokat úgy sem érdekli.

Műtét: sikerült a múltkori nagy örömködésben összeszedni valami kis náthát, ami nem segített az egészségemen. Útközben találtak még az arcüregemben nem oda illő dolgokat is, pl letört foggyökér, stb. Annyira nem örültem neki, de ez van, el kell távolítani. Remélem utána jobb lesz sokkal! Egy dolog aggaszt csak, na jó, kettő, hogy a műtét alatt én végig ébren leszek, a másik, hogy fél hónapig fekszek majd és köztudott, hogy nem nagyon vagyok otthon ülő típus. Majd túlélem, jön majd a sok gyümölcs, csoki :D

Karácsony: remélem nem lesz rossz. Szokásos körtúra! 24-én Nagyi, majd itthon Apával picit és Anyánál zárjuk a napot! Másnap Mama fantasztikus húslevese vár majd! Tökéletes! :)

Szülinap: ami ugye karácsony előtt van :D 10kor kelés, lustálkodás, reggeli, és indulás a városba ajándékok után Ágival. Aztán egy jó tatárbeefsteakes ebéd a kedvenc éttermemben. Majd haza, átöltözni jó melegbe és csinibe, irány a meccs, ott inni a barátokkal, utána város a régi társasággal és valahova megyünk bulizni. Még sosem buliztam a szülinapomon :)

Szilveszter: december 30-31 és január 1-jén Tokaj. Barátok, borospince, társasjáték, kártya és minden ami belefér :)

A munka: szerződés aláírva, profil elkészítve, tehát 'placeable'! Innen már csak a nagyon hivatalos dolgok vannak hátra, vízumkérelem és interjú, egészségügyi biztosítás, útlevél, stb stb. Aztán már csak arra várok, hogy hol is lesz a nyaram :) Remélem minél hamarabb megtudom.

És vizsgaidőszak: NINCS KEDVEM TANULNI!!!!!!!!!! Ez mindig így van. Hátha karácsony után lesz! :)

Jó éjt!

Üdv megint mindenkinek!

Hazaértem élménygazdag utamról. Barátnőmmel és egy jóbarátommal úgy döntöttünk, hogy a mai napon kezdődő U20as jégkorong VBre kilátogatunk, melynek helyszíne Debrecen. A belépés ingyenes, tehát még csábítóbb volt a kilátogatás. A csapatban egy miskolci és 4 kettős igazolással miskolcon játszó tehetség is megcsillogtatja tudását, szóval mindenképp meg kell nézni őket! Így is történt, szépen beültünk a jó meleg kocsiba - mert kint valami hihetetlen hideg volt -  és elindultunk Debrecen felé, mezek, magyar zászlók társaságában. Első utunk a nyékládházi benzinkútig vezetett, ahol gyorsan feltankoltunk energiaitalokkal, hogy ne aludjuk el odáig. És irány a Főnix csarnok!!! Külön érdekesség, hogy a világbajnokságot nem egy jégcsarnokban, hanem egy erre átalkított szórakoztató egységben szervezték meg. Jól is nézett ki, hideg sem volt, a látogatottság igen gyér volt, úgyhogy helyünk is akadt bőven, bár mi a miskolci különítményhez ültünk, csak hogy mindenki együtt legyen :D  Na már most, még mielőtt elkezdődne a meccs, gyorsan tankoljunk fel sörrel is, hisz úgy jó szurkolni, meg is tettük, viszont egyesek intő szavára hallgatva nem csapolt, hanem üveges sört vettünk, hisz a másik túl vizezett, túl keserű. Elkezdődött az első harmad, részünkről nagy buzdítással, kiabálással, dobolással, a csapat részéről pedig gólzáporral. Mit se mondjak, valami hihetetlen jó élmény volt mindezt látni. Csakhogy! Egy szimpatikus - és tényleg az átlaghoz képest igenis - security man lépett felém mosolyogva és kért meg arra, hogy sörömmel fáradjak utána. Először gondoltam én, hogy biztos nem lehet alkoholt fogyasztani - bár hol nem lehet - meg hogy fiatalok által játszott rendezvény - na de hát ők is U20, vagyis elmúltak már 18 - de végül kiderült, hogy nem, nem ez a probléma. Hanem, hogy üveges sör van nálam, ami nem lehet, mert ha 'bevadulok' még a végén képes leszek és mérgemben a pályára dobom - nem mint ha nem lehetne akár műanyag poharat a pályára dobni, meg amúgyis olyan vandál lány vagyok én, de mindegy. És ők most azért jöttek, hogy kivezessenek a csarnokból. Aztán végülis jófejek voltak, értették, hogy nem én vagyok a hibás, hanem a drága - kissé falusinak tűnő bácsika -  aki ugyebár nem adhatta volna ki nekem és egy jó 5 perces oda-vissza sétálgatás után kaptam egy műanyag poharat, hogy öntsem át és további jó szurkolást. Ezzel bár lemaradtam az utolsó percekről, de sebaj, nem feleslegesen utaztam jópár km-t, hogy a végén kint a kocsiba várjam meg a barátaim. Ezért Miskolcon már rég kidobtak volna a zárt ajtón keresztül. Egy gyors 15 perces szünet a harmad után, ami számomra csak olyan 10 percesre sikerült, egy gyors megvitatás a többi szurkolótársammal, hogy mi is volt a probléma és igen, ezt fogom még hallgatni egy jó pár meccs alatt is. Ezt a huzavonát két újabb gólzáporos harmad követte, sajnos nem csak a magyarok részéről, de ez nem is volt olyan nagy gond, hisz 3 mp-el a vége előtt  a magyarok beállították a 8-2-es végeredményt, amit egy magyar himnusz követett és egy óriási HAJRÁ MAGYAROK! ováció. Majd kedvenc miskolci játékosunk is odakorizott hozzánk megköszönve a szurkolást és beígért egy 'macicsúszást' is a miskolci és miskolci érdekeltségű játékosokkal szombatra (mindezt persze akkor, ha szombaton elgatyázzuk a briteket). Jó lenne ott lenni, a többiek megígérték, hogy ha mégis lesz műtét, akkor kicsempésznek a kórházból és megyünk Debrecenbe, haverunk is elcserélte a műszakot kollégával és igenis ott leszünk és teli torokból szurkolunk! Ahogy eddig is :)

A végén egy szokásos 'mekdonáldzot' is besúvasztottunk ilyen féléjfél környékén, amikor persze már csak mcdrive van, de sebaj, jó az a sajtburger a kocsiban is egy győztes meccs után. Szépen beparkoltunk, kikértük, de sor volt, várni kellett a szendvicsekre. Előttünk egy jó nagy autó. Jobb sarkában egy matricát vettünk észre, egy jégkorongos emberke. "Jéééééééééé! Olyan nekem is kell!!!!' - hangzott mindannyiunk szájából egyszerre. Tényleg tök jó, hol szerezte és hogyhogy pont előttünk egy ilyen autó áll. 5 perccel később észrevettük a sofőrt is, aki bizony Zebi volt, kedvenc felkonfosunk a jó kis miskolci meccsekről. A nagy örömködésünk közepette észrevett, átsétált hozzánk, hogy ha egyszer megérkezik a kajánk, akkor azt közös erővel fogyasszuk már el együtt! Mi így is tettünk, szépen félreálltunk, kiszálltunk és jött az eszmecsere a látottak - hallottak alapján, na meg a múlt hét eseményeit is igen kibeszéltük :) Volt sok nevetgélés, összenézés, stb, stb. Aztán már kezdett nagyon hűvös lenni, gyors elköszönés, ahogy ez egy gyorsétterem előtt illik, be a kocsiba, irány haza. Itthon még átnézni a meccs statisztikáját, gólokat, gólpasszokat, büntetéseket, hogy mégis ki volt a legjobb. Hát persze hogy a mi miskolcink :)

Egy jó lezárása egy kellemes napnak! 

HAJRÁ MAGYARORSZÁG! HAJRÁ MISKOLC! HAJRÁ KÖLYÖK!    :)

 Üdv mindenkinek!

Eljött ez a pillanat. Elkezdtem a blogom, remélve, hogy a jövőben olvasni is fogja valaki (Zsolti megígérted :) ). Most így hirtelen nem is tudok mit írni, nem is ez a lényeg. 

Eddig amit sikerült megcsinálom:

- a szerződéset aláírtam, elküldtem, visszajeleztek, hogy megérkezett, de a profilomon még változtatnom kell egy picit, na meg egy jó fotót is kell keresnem magamról (nehéz lesz)

Még nem tudja mindenki, hogy mire is vállalkoztam, de nagyon remélem, hogy összejön és a nyáron a blogomon keresztül tudom megosztani veletek az életem újabb és újabb kalandjait. Nem megy még nekem annyira ez a blogozás, de szép lassan csak beletanulok, mire itt az idő és menni kell :D

Most épp tanulok, zhkra készülök, hogy minél hamarabb befejezzem a vizsgaidőszakom és minél többet tudjak foglalkozni a nyári terveimmel.

Így hirtelen ennyi!

Üdv :)